Szürke paplan alatt szuszog a világ.
Törpe őszi búza álmodik magot.
Kiserken legénytoll távol hegyek állán.
Csapzott füsti fecskék a fészkükön pityegnek.
Kővé vált sebeken megpuhul a var,
rózsaszín bőr rezeg a fájdalom helyén.
Szúrós pici cseppek csiklandoznak: ébredj!
Mosolyogj! Élsz, és véget ért a tél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése