Bevallanám a honvágyat – mi lenne?
Polcra pakolnám, porcelán kutyát.
A honvágy, lehet, halk ajtócsikorgás,
Sötét balkonra hív – de van-e korlát?
És mit keresnék kinn a balkonon?
Meleg fény, ének, szép kilátás.
Van ágyam, székem, asztalom.
Az ajtó olykor megcsikordul, s érzem,
Tavaszi árnyak lengedeznek
Az égre néző balkonon.
Mi hát a honvágy? Dérynés nipp,
Hajmási Péter, Pityke Pál.
Dunát cseréltem óceánra.
Lepattogzik a tenger kék zománca.
Fehér forgácsot gyalul déli szél.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése